Barnás Márton - Arc a rengetegben

Gondolatok Kállay Kotász Zoltán Egy buddhista csődgondnok jegyzeteiből című kötetéről 

A szürke, vagy fekete hétköznapokban, árvíz, vagy depresszió idején is ismerjük az érzést, a vágyat, mikor tudjuk, hogy valaki úgyis megment. Keressük azt az egyetlen tiszta tekintetet a tömegben, melybe egy pillantással belekapaszkodhatunk, s újra biztonságban érezzük magunkat.

Szerintem ez a tekintet lehetne a buddhista csődgondnoké, aki egyszerűen, ugyanakkor mélyen, közérthetően látja, mutatja meg nekünk az ember szerepét a pillanatban, életében, saját halálában. "Végül is/a végállomás/a felkelés", elég csak ennyit olvasni, s máris fontosabbnak érzed magad, a napodat, bármelyik napodat, mert mindennek máshogyan van tétje. "Elviszi időm,/hogy jobb időkre várok-/percnyi nyugtom sincs", jó lenne így néha megállni, belefeledkezni a létezésbe, annak felelősségébe, azzal foglalkozni, ami valóban számít. "Gondolni se/merek rá, hogy mire/merhetnék még gondolni." No comment. Ebben is minden benne van. A szikárság szíven üt, ahogy rámutat egy sor a lényegre, nincs mellébeszélés.

Jegyezzük meg egyébként, hogy a csődgondnok a bíróság által megbízott személy, aki a zár alá vett csődtömegre felügyel. Valószínűleg ez a személy is úgy tekint a buddhizmusra, mint a valódi szabadság, a megszabadulás útjára, amit valóságunk végső természetének megismerésén keresztül érhetünk el.

Zárásként, szeretettel ajánlom e kötetet mindenkinek, mert elviselhetőbbé teszi életünket.