Irigység / Védelem / Jelen
Barnás Márton / Labancz Eszter Csenge / Labancz István

BARNÁS MÁRTON - Irigység
...mert a sárga már nem is az irigység színe, hanem a gyógyulásé, a fényé, mely beragyog mindent, az átmeneté, mely teljes, vagy annak hitt életünk egyetlen valós megfelelője...a fényé, amivé egymás életében válhatunk...az átmenet színe, s a megérkezésé...Otthonra lelünk valaki tökéletes szeretetében.

LABANCZ ESZTER CSENGE - Védelem
Remegő földdel és glória fénnyel kezdődött az egész. A Szentanya kiugrott az ikonjából és felé közelített. Miért tért be ide, hiszen nem szokott. Csak állt ott némán, csontjaiban lélegezve. De aztán elmúlt, a templom ajtaja megint zárva. Megint egy kalóz, egy álnok, rongyéletű fosztogató volt. Aki sarkon fordult és inkább elszaladt, minthogy kiraboljon egy szent helyet.

LABANCZ ISTVÁN - Jelen
Adva van egy fotó, elrontva nincs, de elmosódott, készítőjének egy rövid folyamat részéről ad lenyomatot. Egy idő után a sárgás absztrakt vonalaiból egy lassan kirajzolódó, tiszta érzületű mondanivaló lesz, a halandó figyelő és a templom adta közös nevező alapján kirajzolódik a valós tartalom, a földöntúli
jelen és...